Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: a cirkadián ritmusok szerepe

Egyre több bizonyíték támogatja azt a megállapítást, miszerint a cirkadián ritmicitás a hangulat szabályozásának fontos eleme és a hangulatzavarok kialakulásának mozgatórugója is egyben. A pozitív és a negatív hangulati összetevők, valamint az éberség diurnális ritmusai a cirkadián fázistól és a homeosztatikus alvásszabályozástól, illetve a kettő harmonikus interakciójától függenek. A depresszióban leírt és a hangulatot magyarázó kronopatológiai eltérések egyaránt lehetnek fázis előretolódás és fázis-késés eredői, ugyanakkor egyöntetűen a cirkadián ritmus fázisa és az alvás-ébrenlét ciklus időzítése közötti eltolódással, rendellenes fázisszöggel jellemezhetőek. A rendellenes fázisszög kialakulása kronotipológiai és egyéb alkati tényezők kedvezőtlen környezeti hatásokkal (zeitgeberek inadekvát jellege) való interakciójából eredeztethető, ugyanakkor felborítja a hangulat szabályozásának diurnális komponensei közötti harmóniát, ezáltal szélsőséges hangulati állapotok kialakulását implikálva. A depresszió és más affektív kórképek kronoterápiájának célja a cirkadián reszinkronizáció, vagyis a megbomlott egyensúly helyreállítása, ami gyógyszeres, életmódbeli és sajátos kronoterápiás beavatkozások révén érhető el

Depression in Parkinson's disease

The prevalence of major and minor depression in Parkinson’s disease is around 30–40% but, unfortunately, depression remains frequently underrecognized and often undertreated. However, recognition and appropriate treatment of depression in patients with Parkinson’s disease is essential for improving the cross-sectional picture and longitudinal course. This review focuses on the epidemiology, pathophysiology and different treatment modalities of depression in Parkinson’s disease. | A major és minor depresszió prevalenciája Parkinson-kórban szenvedôk között körülbelül 30-40%, ugyanakkor a depresszió ebben a betegcsoportban aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. A depresszió diagnózisának és az adekvát kezelésének elmaradása nemcsak a depressziós tünetek perzisztálásához, de csökkent életminôséghez, az alapbetegség súlyosabb tüneti képéhez és kedvezôtlenebb prognózisához is vezetnek. Összefoglaló tanulmányunkban a Parkinson-kórban megjelenô depresszió epidemiológiai, patofiziológiai és terápiás vonatkozásait tárgyaljuk

Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: a cirkadián ritmusok szerepe

Egyre több bizonyíték támogatja azt a megállapítást, miszerint a cirkadián ritmicitás a hangulat szabályozásának fontos eleme és a hangulatzavarok kialakulásának mozgatórugója is egyben. A pozitív és a negatív hangulati összetevők, valamint az éberség diurnális ritmusai a cirkadián fázistól és a homeosztatikus alvásszabályozástól, illetve a kettő harmonikus interakciójától függenek. A depresszióban leírt és a hangulatot magyarázó kronopatológiai eltérések egyaránt lehetnek fázis előretolódás és fázis-késés eredői, ugyanakkor egyöntetűen a cirkadián ritmus fázisa és az alvás-ébrenlét ciklus időzítése közötti eltolódással, rendellenes fázisszöggel jellemezhetőek. A rendellenes fázisszög kialakulása kronotipológiai és egyéb alkati tényezők kedvezőtlen környezeti hatásokkal (zeitgeberek inadekvát jellege) való interakciójából eredeztethető, ugyanakkor felborítja a hangulat szabályozásának diurnális komponensei közötti harmóniát, ezáltal szélsőséges hangulati állapotok kialakulását implikálva. A depresszió és más affektív kórképek kronoterápiájának célja a cirkadián reszinkronizáció, vagyis a megbomlott egyensúly helyreállítása, ami gyógyszeres, életmódbeli és sajátos kronoterápiás beavatkozások révén érhető el

30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió- és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása – 1985–2015

In this paper we gather and discuss the results of our workgroup on depression and suicide prevention published between 1985 and 2015. We hope that this summary will focus the interest of the scientific community on suicidology and turn the attention of decision-makers on the fact that despite of its marked decrease in the past three decades, the suicide rate in Hungary is still the second highest in the EU. So, based on expert opinion, joint action is needed in order to achieve a further decrease of suicide rate in Hungary. © 2015, Hungarian Association of Psychopharmacology. All rights reserved

A pikkelysömör es a stressz közötti összefüggés pszichológiai és biológiai alapjai

Stress is considered as a major contributor to the development and exacerbation of psoriasis by a significant proportion of patients and dermatologists. As both stressor and its effects are subject-dependent, thus extremely difficult to measure, our understanding of the exact role of stress in disease development was limited for a long time. In the past decade several new studies were carried out which expanded our knowledge on the pathophysiologic processes linking stress to psoriasis via with their objective measurements and the applied new techniques. The authors review the current literature of both psychological (alexithymia, personality, affect) and biological (cortisol, epinephrine, neurogenic inflammation) factors influencing stress perception and response in psoriasis. Results of recent investigations support previous reports about the interaction between stress and psoriasis with objective evidence. Knowing how effective stress-reducing psychopharmacologic and psychotherapeutic interventions are in the treatment of psoriasis the authors hope that this review contributes to a wider acceptance of the psychosomatic attitude in everyday dermatologic practice. Orv. Hetil., 2014, 155(24), 939-948

Suicide in Hungary-epidemiological and clinical perspectives

Annual suicide rates of Hungary were unexpectedly high in the previous century. In our narrative review, we try to depict, with presentation of the raw data, the main descriptive epidemiological features of the Hungarian suicide scene of the past decades. Accordingly, we present the annual suicide rates of the period mentioned and also data on how they varied by gender, age, urban vs. rural living, seasons, marital status, etc. Furthermore, the overview of trends of other factors that may have influenced suicidal behavior (e.g., alcohol and tobacco consumption, antidepressant prescription, unemployment rate) in the past decades is appended as well. Based on raw data and also on results of the relevant papers of Hungarian suicidology we tried to explain the observable trends of the Hungarian suicide rate. Eventually, we discuss the results, the possibilities, and the future tasks of suicide prevention in Hungary